Íriszbe zárt életerő: Bempton Cliffs szulái
 BIFA 2026 — Honorable Mention elismerésben részesült nyitóportréval

National Geographic Magyarország-ban publikált fotósorozat
A mai természetvédelmi történetek szinte mind a pusztításról szólnak, ez a hat képből álló sorozat viszont szándékosan a reményt állítja középpontba: a Bempton Cliffs-i szula kolónia (Morus bassanus) bámulatos talpra állását és dacos újjászületését ünnepli a súlyos madárinfluenza-járvány (H5N1) után.
 A megszokottól eltérően a sorozat nem veszteséggel, hanem túléléssel, egy igazoltan gyógyult madár ritka, szemből fotózott portréjával indul. Az elváltozás – az egyik szeme a megszokott halványkék, a másik viszont teljesen fekete – a vírus leküzdésének egyértelmű biológiai jele, és egyben a faj szívósságának tanúbizonysága.

(A tudósok először 2022 júniusában figyeltek fel olyan szulákra (Morus bassanus), amelyeknek a jellegzetes halványkék szeme foltossá vagy teljesen feketévé változott. 
A kutatás részleteiről az RSPB „Black eyes in seabirds indicates bird flu survival” című sajtóközleménye számol be részletesebben.

Együttműködésben végzett kutatások során – melyet Dr. Jude Lane (az RSPB természetvédelmi tudósa) vezetett a Glasgow-i, az Edinburgh-i és a Heriot-Watt Egyetem, valamint az Állat- és Növényegészségügyi Ügynökség (APHA) bevonásával – egészséges, költő kifejlett egyedeket teszteltek. Megállapították, hogy a fekete íriszű madarak szervezete termelt H5N1 madárinfluenza-ellenanyagot, ami bizonyítja, hogy az elszíneződés a vírus túlélésének látható, fenotipikus (külső jegyekben megmutatkozó) jele.
Ami a legfontosabb, hogy a járvány utáni nyomkövetéses és viselkedéskutatási Rare Bird Alert hírében bemutatott vizsgálatok szerint a tünet egyáltalán nincs negatív hatással a túlélők életére: sem a vadászati hatékonyságukra, sem a fészekőrzésre, de még arra a képességükre sem, hogy közel 100 km/órás (60 mph) sebességgel vágódjanak be a vízbe a magasból.​​​​​​​)

The Look of a Survivor (BIFA 2026 Honorable Mention)
A túlélés ezen egyedi szimbólumától a sorozat, a kolónia közös újjáéledése felé fordul. Tanúi lehetünk egy frissen összeállt pár jellegzetes üdvözlési rituáléjának, amelyet a fészekrakáshoz szükséges anyagok gyűjtése követ a nehéz fellegek alatt.
A zsúfolt sziklafal tág látképe a kolónia mai valóságát tárja elénk, ahol az élet minden nehézség dacára utat tör magának. A szuláknak ráadásul a tengeri műanyagszennyezéssel mint újabb veszéllyel is meg kell küzdeniük: fészkeikbe beépítik az elhagyott halászhálókat és köteleket — ez a látvány csendes emlékeztető arra, hogy az emberi tevékenység még a madarak törékeny felépülésén is otthagyja a nyomát.
A történet egy meghitt pillanattal folytatódik: megismerhetjük a szülői gondoskodást, amely hűen mutatja, mennyi gyengéd odaadás kell a jövő nemzedék felneveléséhez.
 
A sorozat végén egy fészekben pihenő fiatal szulát látunk (általában négyéves korukra nyerik el jellegzetes színezetüket. A fiatalok kezdetben feketés-barna, majd barnás-fehér foltos tollazatban pompáznak), amint fészkéből tekint a messzeségbe – ez a kép a sikeres szaporodás kézzelfogható bizonyítéka, és egyben dacos tisztelgés a faj megtörhetetlen élni akarása előtt.

(A világ legnagyobb szula kolóniáján, a Bass Rockon a kifejlett madarak túlélési aránya 2021 és 2022 között 42%-kal esett vissza az azt megelőző 10 év átlagához képest a H5N1 vírus miatt. A járvány által leginkább sújtott egyes kolóniákban költő felnőtt egyedek több mint fele elpusztult egyetlen szezon alatt.​​​​​​​ 
Az RSPB és az Aarhusi Egyetem 2026. júliusi utókövetési tanulmánya lesújtó képet festett: a tengeri madarak lassú szaporodási ciklusa miatt a megtizedelt kulcsfontosságú kolóniák – mint amilyen a Bass Rock vagy a Grassholm – teljes felépülése legkorábban 2041-re várható.​​​​​​​)


Felhasznált források:
RSPB (2023): Black eyes in seabirds indicates bird flu survival. RSPB Media Centre.
RSPB & Aarhus University (2026): New study shows long-lasting effects of bird flu on gannet colonies. Biological Conservation / RSPB News.
↑Back to Top